A 2023. évi HATÁRTALANUL pályázati program keretében a 7. a osztályosok a Felvidéken barangoltak. „Megvalósult Magyarország Kormányának támogatásával.”
Első nap
Az első nap (2024. május 21.) Kassa városának nevezetességeivel ismerkedhettünk. Itt találkoztunk az idegenvezetőnkkel, aki elsőként a város eredeti talajszintjét mutatta meg nekünk, majd a sétálóutcán haladva mesélt a város címeréről és a nevezetes épületekről. Az óvárosi rész rengeteg nevezetességét láthattuk. Megtekintettük az Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyházat, amelynek altemplomában meglátogatjuk II. Rákóczi Ferenc fejedelem sírját. A dóm északi oldalán megnéztük az Orbán-tornyot, és az előtte lévő Orbán harangot. A dóm melletti téren megcsodáltuk a zenélő szökőkutat, amely dallamaival és látványával elvarázsolja az arra járókat. Bejutottunk II. Rákóczi Ferenc rodostói házának Kassán felépített másába. Sétáltunk a Fazekas utcán, ahol szebbnél szebb felújított épületek homlokzatán cégérek hirdetik a különböző mesterségeket. Itt találkoztunk az Óváros egykori polgármesterével, Süli János úrral, aki rövid tájékoztatót tartott a városrészről, annak évekig tartó felújításáról és érdekes pályafutásáról. A Márai Sándor nevét viselő magyar tanítási nyelvű alapiskolába is eljutottunk. Mint kiderült, a gyerekek közül néhányan már másodikos korukban jártak ott. Kedvesen fogadtak, és sokat meséltek magukról. Megmutatták az iskolájukat, és finom ebéddel is vendégül láttak. Ezt követően látogatást tettünk a görögkatólikus székesegyházban, ahol egy szerzetesnővérrel találkoztunk, aki mesélt a hivatásáról, életéről és bemutatta nekünk a még pünkösdi pompában díszelgő templomot. Ezután a szállásra, Poprádra vitt az utunk, mely a Magas-Tátra lábainál volt.
Második nap
Szepesváralja, Szepesmindszent, Lőcse, Késmárk
A szepesi vár meglátogatásával kezdtük a napunkat, amely Európa legnagyobb kiterjedésű várai közé tartozik. Méretei impozánsak, több mint 41 ezer m2 területen fekszik. Építése a XII. században kezdődött és mintegy 600 évig tartott. A várat először 1120-ban említik, de a várdomb i.e. IV. században már lakott volt. A vár területének legnagyobb része látogatható a nagyközönség számára. Az UNESCO 1993-ban bejegyezte a Világörökség listájára.
Szepesmindszenten meglátogattuk a Csáky-kastélyt, amelyet a környező területével együtt 2002-ben nyilvánították műemlékké. Tárlatvezető segítségével megismerkedhettünk a Csáky család történetével, valamint vadászati ereklyéiket is megszemlélhettük.
Lőcsén a város központjában található Szent Jakab templom volt az első látnivalónk, amely Szlovákia egyik legnagyobb gótikus temploma és legjelentősebb vallási épülete. A katolikus templomban megtekintettük a híres Pál mester és tanítványai műhelyéből kikerült szárnyas oltárokat. Ezt követően megnéztük a városházát, valamint a szégyenketrecet, amelynek jelentőségéről az idegenvezetőnk mesélt. Felelevenítettük a városhoz kötődő irodalmi műveket, mint a Mikszáth Kálmán: Fekete város és Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony című regényét.
Késmárkon meglátogattuk az evangélikus templomokat, amelyek stílusaikban óriási kontrasztot mutattak. Megkoszorúztuk Thököly Imre sírját, majd a város központjában egy közös fagyizás után elsétáltunk a várhoz, amelyről megtudtuk, hogy 1463-ban a középkori Szent Erzsébet település romjain jött létre. A vár legrégibb külseje gótikus stílusú volt, amit Zápolyai Jánostól és Imrétől kapott. A jelenlegi, reneszánsz külsőt a késmárki vár az 1572-1624-es években végrehajtott terjedelmes többszakaszos átalakítás révén szerezte. A vár utolsó átalakításait a Thökölyi család biztosította – olasz kőfaragókat, kőműveseket és festőket hívtak Késmárkra, hogy az eredetileg védvárat családi lakhellyé alakítsák. A várudvaron levő épületek reneszánsz árkádokat kaptak, az emeleten levő pompás termek falfestményekkel lettek kidíszítve és a várkápolna belseje korabarokk stílusban volt felújítva.
Harmadik nap
A harmadik nap a túrázásé volt. Reggeli után célba vettük a Tarajkát. Busszal eljutottunk Ótátrafüredig, majd onnan elindultunk a kijelölt turista útvonalon a hegytetőre. Innen rövid pihenőt követően meglátogattuk a Hosszú vízesést, amely csodálatos látványával lenyűgözött mindnyájunkat. Visszatérve Ótátrafüredre még megtöltöttük kulacsainkat friss forrásvízzel, majd folytattunk utunkat a Csorba- tóhoz. Megnéztük a sísáncokat, de sajnos a visszaúton a tó körüli sétánkat le kellett rövidíteni, mert eleredt az eső.
Negyedik nap
Elég korán keltünk, kiköltöztünk a szállásról, és némi buszozás után a Dobsinai-jégbarlanghoz érkeztünk, amely a világ legjelentősebb jégbarlangjai közé tartozik. 2000-től a világ természeti örökségének jegyzékén szerepel. A Dobsinai-jégbarlang jégrétegei ezredévek óta megmaradtak – 920 – 950 m-es tengerszint feletti magasságban. Itt a természet egy újabb csodája tárult szemünk elé: Közép -Európa legnagyobb jégbarlangjában tettünk egy túrát. Hihetetlen volt megtapasztalni, hogy kint süt a nap, a fák zöldellnek, a hegy gyomrában pedig a jég az úr!
Kirándulásunk utolsó célpontja a betléri Andrássy-kastély volt, amelyről a tárlatvezetés során sok érdekes dolgot megtudhattunk. A kastély kertjében gyönyörű zöld környezetben töltöttünk még egy kis rövid időt, majd tovább indultunk Debrecen felé. Sajnos még mindig nem látogatható Krasznahorka vára, ezért csak a buszból vethettünk rá néhány pillantást. A határt Bánrévénél léptük át.
Fáradtan, de rengeteg élménnyel gazdagodva érkeztünk meg.
